Valaki árulja el nekem, hogy hogyan is kell megcsinálni azt, hogy semmit ne érezzek!!!?
Biztos van vmi titka. Biztos meg lehet oldani valahogy. Biztos van rá megoldás!!!!
Azt hiszem, hogy minden jól van. És nevetek. Egy nevetés - két sírás! Mindig megfizetek érte kegyetlenül, ha csak egy percig is jól érzem magam! Hát hogy csináljam, hogy kő legyek..? Hogy lehetne ... hogy lehetne...
Nem a könnyek bántanak. Azok már elapadtak. De csak azok, amik az ember arcán folynak végig. Azok, amik belül szinte szétmarják a lelkemet.. azok nem. Azok folyamatosak. Mint vmi vízesés. Vagy mint a nyári zápor....
Hihetetlen. Hogy lehet valakiben ennyi érzelem? Hogy adhatott Isten egyetlen embernek ennyit? Nem félti? Nem félti, hogy eltékozolja? Nem félti, hogy nem jól bánik vele, és megszakad a szíve? Vagy pont azért adta, hogy így tanuljon belőle, hogy mi a helyes, és mi nem az? Kemény leckék ezek!
Nevetek egyet. És ezer rúgást kapok utána. Nem merek már nevetni.
És mondom "Köszönöm, jól vagyok, vigyázok magamra, minden oké!". Közben ugyanazt csinálom. Közben ugyanúgy minden pillanatban meghalok kicsit, mert bántanak szavakkal, tettekkel, hazugságokkal, felejtéssel... Hát hogyan kerüljem ki ezeket? Mit tegyek? Mit tegyek?
Ne szeressek? Hogy kell azt? Ez olyan, mintha valaki azt mondaná, hogy ne lélegezzek.
Mit tegyek? Mit tegyek???
